Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

2019. január 21.

Szentírási szakasz (Lk 2, 20-40)

Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik; s az áldozatot is be akarták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát. Íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vigaszát, és a Szentlélek volt rajta. Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, karjába vette és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal: „Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.” Apja és anyja csodálkoztak azon, amit fiukról mondott. Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” Volt egy Áser törzséből való, Anna nevű prófétaasszony, Fánuel leánya, aki már igen öreg volt. Hét évig élt férjével lánysága után, aztán özvegyen maradt. Már nyolcvannégy esztendős volt. Nem hagyta el a templomot soha, éjjel-nappal böjtben és imádságban szolgált. Ebben az órában is odajött, dicsőítette az Istent, és beszélt róla mindenkinek, aki csak várta Jeruzsálem megváltását. Miután így eleget tettek az Úr törvényének, lementek galileai városukba, Názáretbe. A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta.

Az ünnep jelentése

Mária és József bemutatják Jézust a jeruzsálemi templomban (Lk 2,22–40). Krisztus szülei megmaradtak olyan egyszerűnek, amilyenek különleges küldetésük hajnalán is voltak: nem viselkedtek úgy, mint azok, akiknek nincs szükségük már a régi törvények betartására, és akiket így már nem kötelez többé semmiféle parancs. Két előírás teljesítéséről van itt szó: az egyik az, hogy a szülés után negyven nappal az asszonynak áldozatot kell bemutatnia, és csak ezután „szűnik meg” a tisztátalan állapota (innen az ünnep régi elnevezése: Purificatio Beatae Mariae Virginis – „A Boldogságos Szűz Mária megtisztulása”). A másik előírás értelmében, mivel Izraelben minden elsőszülött Isten tulajdonának számított, az Egyiptomból való szabadulás emlékére az elsőszülött állatokat feláldozták, az anyaméhet először megnyitó újszülötteket pedig „kiváltották”. Mária és József egy pár gerlét vittek áldozati ajándékul. Ez az igazán szegény emberek áldozata.

A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. A gyertya fényénél való keresés jelképezi krisztuskeresésünket is, ahogyan az evangéliumi történet szerint a drachmáját elvesztett nő is valamiképpen szimbóluma annak, ahogyan a tudattalan szobáiban keressük Urunkat. (Nüssziai Szent Gergely nyomán)

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon szerzetesként élnek.

Feladat

Ezt a gyakorlatot lehet egyénileg, csendben és családilag, beszélgetve is végezni. Égő gyertyával a kezetekben járjátok végig otthonotok helységeit és keressétek a választ arra, hogy mit vesztettem el? Nappaliban: esetleg az őszinte és nyílt kommunikációt? A belső nyugalmamat? Dolgozószobában: Mit vesztettem el a sok munka közepette? Mit akarok eltakarni? Fürdőszobában: Elvesztettem belső tisztaságomat? Hálószobában: Elvesztettem álmaimat, életálmaimat? Keresd a válaszaidat, majd ha megtalálod azokat, akkor ünnepelj, mint az elveszett drachmáját meglelő asszony!

Ima

Imádkozzátok el közösen Simeon hálaénekét, amit a Templomban imádkozott, amikor a gyermek-Jézust meglátta! (Lk 2, 29-32)

„Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.” 

PASZTORÁLIS HELYNÖKSÉG

6720 Szeged, Dugonics tér 12.

tel: +36-62/311-216
mobil: +36 (20) 82 80 476
és +36 (20) 42 88 921

csaladkozpont@gmail.com
info@pasztoralis.hu

SZEGED-CSANÁDI
EGYHÁZMEGYE

6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.

postacím: 6701 Szeged, Pf. 178.
tel.: +36-62/420-932

e-mail: egyhazmegye@szeged-csanad.hu

www.szeged-csanad.hu

PASZTORÁLIS HELYNÖKSÉG

6720 Szeged, Dugonics tér 12.

tel: +36-62/311-216
mobil: +36 (20) 82 80 476
és +36 (20) 42 88 921

csaladkozpont@gmail.com
info@pasztoralis.hu

SZEGED-CSANÁDI
EGYHÁZMEGYE

6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.

postacím: 6701 Szeged, Pf. 178.
tel.: +36-62/420-932

e-mail: egyhazmegye@szeged-csanad.hu

www.szeged-csanad.hu