A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
Szentírási szakasz (Lk 1, 26-38)
A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, 37mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.
Az ünnep története
A szeplőtelen fogantatás ünnepe, Mária születése (szeptember 8.) előtt kilenc hónappal van. A keleti egyházban: Anna foganása.
Első írásos emléke szerint keleten a 8. században december 9-én ülték, a 9. századtól minden liturgikus könyvben szerepelt. A nyugati egyházban a 9. században Nápolyban és Szicíliában tűnt fel, a 10. század elején már Angliában is megtartották (valószínűleg a görög származású Szent Tódor canterburyi érsek szorgalmazására). 1129-ben a londoni zsinat általánossá tette az ünnepet. Európában először Normandia, majd Franciaország fogadta be (Szent Bernát ugyanakkor ellenezte a Mária-ünnepek gyarapodását). Magyarországon III. Béla király honosította meg. A 13-14. században főleg ferences hatásra egész Európa átvette az ünnepet. A pápai udvarban XXII. János pápa idején (1316-34) kezdték ünnepelni. IV. Sixtus pápa 1476-ban fölvette a Római Kalendáriumba. XII. Ince pápa 1693-ban oktávát adott az ünnepnek, mely XI. Kelemen pápa rendelete szerint 1708-1969 között parancsolt ünnep volt. Neve a dogma kihirdetése (1854) után szeplőtelen fogantatás.
Beszélgetés
Ti mikor tudtatok igent mondani Isten hívásának az életetek során? Mikor mondtatok esetleg nemet és miért, osszátok meg egymással!
Ima
Mondjátok el közösen az Üdvözlégyet valamelyik baráti családért!