Ima bajban és megpróbáltatásban
Uram, sok minden miatt aggódom:
– a jövőm, egészségem, boldogulásom miatt, amiatt, miként kerülök ki mostani helyzetemből.
– Aggódom embertársaimért, házastársamért, gyermekeimért, rokonaimért, barátaimért.
– Aggódom családomért, egyházadért, az egész emberiségért.
Mi lesz velünk, ha minden így folytatódik, szétesik, hanyatlik?
Uram, felelősnek érzem magam. Te magad szólítottál fel a keresztségben és bérmálásban a felelősség vállalására.
Most itt állok a gondok szorításában, melyek majdnem felőrölnek.
Uram, segíts ki ebből a bajból! Segíts, hogy ismét tudjak nevetni, hogy boldog legyek, fellélegezhessek és kipihenhessem magam. Adj nekem türelmet és lelki nyugalmat!
Hallom, ahogy mondod: „Bízd rám gondjaidat! Urad vagyok, testvéred és barátod, akiben bízhatsz. Add át nekem gondjaidat, félelmeidet, erőtlenségedet! Ismerek olyan kiutat számodra, amelyek előtted még rejtve vannak”.
Uram, rád bízom, lábaid elé helyezem, ami nyomaszt, ami aggodalommal tölt el. Erősen akarok hinni abban, hogy gondoskodsz rólam és szeretteimről, egyházadról és az egész emberiségről. Bízni akarok benned, és meg akarom őrizni a nyugalmamat akkor is, ha minden ellene szól, hiszen tudom, hogy gondoskodsz rólunk, teremtményeidről.
S abban a tudatban, hogy mellettem állsz, meg fogom tenni a tőlem telhetőt, se többet, se kevesebbet. Uram, köszönöm, hogy gondoskodsz rólam. Ámen.
(Anton Gots kamilliánus katolikus szerzetes)